Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom
Ebben az epizódban a panelbeszélgetés az állat-személy tenyésztési ágazat által okozott magas üvegházhatású gázkibocsátást vitatja meg, és azt, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legjobb megoldása a növényi alapú étrend. Master: Ha most mindannyian vegánná válunk, akkor akár még meg is tarthatnánk a régi technológiát, amíg mindent le lehet cserélni, mert a vegán étrend 80%-kal csökkenti a globális felmelegedést okozó szennyezést, a tudósok bizonyítékaiból származó számítás szerint. És ez a legegyszerűbb, leggyorsabb és legbiztonságosabb módja annak, hogy a globális felmelegedés 80%-át kiküszöbölhessük és szinte azonnal. És a maradék, 20%-ról minden másból, még az autókból, repülőgépekből vagy minden másból is, a természet gondoskodik róla. (Nagyon köszönöm, Mester, a megjegyzéseidet.) Eredetileg a természet ennél egy kicsivel többet is tudna kezelni. Csak mi túlterheltük a kapacitását, és túlzottan visszaéltünk az Anyaföld erőforrásaival. Tehát csak vissza kell fordítanunk a cselekedeteinket. Csodálatos, csodálatos. Nagyon köszönöm, Dr. Jim. Jó tudni, hogy a kormány és mindenki tényleg mindent megtesz a Föld megmentése érdekében. Annyira boldog vagyok. (Van egy gyors kérdésem önhöz, Dr. Stewart, és ez nagyon hasonlít ahhoz, amiről a Legfelsőbb Mester beszélt. A kérdésem az, hogy miért nem beszél soha Al Gore a vegán életmódról?) Dr. Jim Stewart: Nem tudok Al Gore nevében felelni, csak a magam nevében beszélhetek és a tények kedvéért. És a tények, amint már megbeszéltük, azok, hogy ha vegán leszel, segítesz megmenteni a bolygót. MC：Jane Velez-Mitchell: De neki rengeteg weboldala van. És felvettem a kapcsolatot ezekkel a weboldalakkal, és azt mondtam: „Miért beszélsz villanykörtékről és közlekedésről, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a globális felmelegedés legfőbb oka a hústermelés?” És tudod, mit válaszoltak? „Ebbe nem akarunk belemenni.” Ezt idéztem; újságíróként hívtam őket. (El tudná mondani nekünk a húsiparral kapcsolatos véleményét, kérem, milyen hatással van a jelenlegi helyzetünkre?) Professor Ryan Galt: Persze, én is szerettem volna általánosabban beszélni az élelmiszer és az éghajlatváltozás közötti összefüggésekről. Először röviden szeretném kiemelni a mai világunk két olyan körülményét, amelyeket szerintem fontos szem előtt tartani. Az egyik a mezőgazdaság; mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés az egyetlen legnagyobb földhasználatot jelenti a bolygón. A mezőgazdaság hozzájárulása az üvegházhatású gázokhoz egészen hatalmas, ahogy ön is említette: a szén-dioxid tekintetében az antropogén, azaz az ember által okozott kibocsátás 21–25%-a származik a mezőgazdaságból, a metán kibocsátásának körülbelül 60%-a, a dinitrogén-oxidoknak pedig 65–80%-a. És ahogy Dr. Singh is említette, a metán körülbelül 30-szor erősebb, mint a szén-dioxid, a dinitrogén-oxid pedig molekulatömegre vetítve 200-szor erősebb, mint a szén-dioxid. Tehát ezek is számítanak; mindegyikkel foglalkoznunk kell. A másik dolog, amit ki szeretnék emelni, az a mai világban fennálló rendkívüli egyenlőtlenség. Van egy maroknyi milliárdos, akik több vagy ugyanannyi vagyonnal rendelkeznek, mint a világ 40 legszegényebb országa. Ez körülbelül hárommilliárd embert jelent, a világ népességének körülbelül a felét. Ez a vagyoni egyenlőtlenség az élelmiszer hozzáférésre is kihat. Így a bolygón 800 millió, ma már talán egymilliárd vagy annál is több ember él megfelelő élelmiszerellátás nélkül. Ez a népesség közel egyhatodát teszi ki. Élelmiszerhiány miatti lázadásokat láthattunk világszerte különböző országokban, ezen egyenlőtlenség megnyilvánulásaként. És a világgazdasági rendszer alapvetően nem működik azok számára, akik nem engedhetik meg maguknak az élelmiszervásárlást. Tehát azt akarom mondani ezzel, hogy alapvetően van elég élelmünk. Van elég élelmünk ahhoz, hogy a bolygó minden lakóját ellássuk, de nem tesszük meg. Több millió ember táplálkozása nem megfelelő. Tehát ki szeretném emelni ezt a két állítást, majd onnan tovább folytatni. Alapvetően, ahogy már mondtuk, a hús tényleg számít. Itt Davis-ben a Kaliforniai Egyetem Mezőgazdasági Fenntarthatósági Intézete nemrég nemzetközi konferenciát tartott, amelyen az „alacsony szén-dioxid- kibocsátású étrend” - ahogy nevezhetnénk - hatásait vizsgálva próbálták meg az étrendeket a klímaváltozásra kevésbé ható étrendek felé terelni. És a műhelymunkából származó jelentésben – megjegyzés: itt olyan tudósokról van szó, akik általában a bizonytalanságokat emelik ki – „A növényi fehérje és az állati fehérje közötti kérdés nem élvez elsőbbséget az új kutatásokban, mivel a meglévő kutatások már elsöprő többségükben bizonyítják, hogy a növényi fehérjék az energiaigény és az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából szinte mindig környezetkímélőbbek, mint az állattenyésztésből származó fehérjék.” Tehát évente körülbelül 56 milliárd állatot (jelenleg több mint 100 milliárdot) vágnak le a bolygón. Ezek az állatok a világ szójatermésének körülbelül 80%-át, a világ kukoricatermésének pedig körülbelül 50%-át fogyasztják el. Elég megdöbbentő, ha így nézzük. Az állattenyésztés hozzájárulása az üvegházhatású gázok kibocsátásához nagyobb, mint a közlekedési szektoré. Ez is elég meglepő, mivel általában az autózásra és a repülésre gondolunk, amikor a saját kibocsátásunk csökkentésére vagy az autózás és a repülés alternatíváira gondolunk, mint például a kerékpározás és hasonlók. Szóval, miért van ez így? Csak szeretném kiemelni és visszatérni az állatokat tápláló élelmiszerláncra. Először is, persze fosszilis tüzelőanyagokat használnak a takarmány termesztéséhez. Ez azt jelenti, hogy földgázt alakítunk át szintetikus műtrágyává. Ez egy nagyon energiaigényes folyamat; gázt égetünk el ehhez – a modern növényvédőszerek esetében is hasonló a helyzet. Emellett fosszilis tüzelőanyagokat használunk a gabona szállításához is, amivel etetjük az állatokat, mivel szét kell választanunk a koncentrált állattartó telepek működését és az etetési rendszereket. A harmadik azonban a legfontosabb: amikor egy szervezet táplálékot fogyaszt, abból energiát nyer, és azt testtömeggé alakítja. De az emésztés során az ételben lévő energia körülbelül 90%-át elveszíted. Igen, ez kemény. Tehát, ahogy Howard mondta: „Olyan helyzetben vagyunk, hogy körülbelül 16 font (~7,26 kilogramm) gabonára van szükség ahhoz, hogy egy font (~ 0,45 kilogramm) húst előállítsunk.” Biztosan ugyanazokat a könyveket olvassuk. Ezen felül persze kiemeltük a metán kibocsátás szerepét is, vagyis azt, hogy az állattenyésztés nemcsak a szén-dioxid, hanem más üvegházhatású gázok kibocsátásához is nagyban hozzájárul. Az állattenyésztés felelős az összes ember által okozott metán kibocsátás 37%-áért és a dinitrogén-oxid-kibocsátás körülbelül 65%-áért – és ez kizárólag az állattenyésztésre vonatkozik. És természetesen rengeteg energiát fordítunk a nagyüzemi állattartó telepek fűtésére és hűtésére is. Ráadásul hatalmas mennyiségű energiára van szükség ahhoz is, hogy a húst hidegen tartsuk, miután levágtuk és a fogyasztóhoz juttattuk. Mindez nagyon energiaigényes, és ezért üvegházhatású gázokat bocsát ki. Így a tudományos közösségben manapság egyre inkább elterjedt az úgynevezett „életciklus elemzés”, amelynek keretében figyelembe veszik az összes behatást és következményt, amikor valamit a farmtól egészen az asztalunkig követünk. Ha ezt megvizsgáljuk egy kilogramm marhahús esetében, akkor kiderül, hogy 36 kilogramm szén-dioxidnak megfelelő kibocsátásra kerül sor. Ha a sertéshúst vesszük, az körülbelül hat kilogramm, vagyis hatszor hatékonyabb. De ha a szárított borsót vagy babot nézzük, az kb.: 0,6 (kilogramm). Másképp nézve: a szárított bab és borsó – melyek kilogrammonként megfelelő fehérjeforrást jelentenek- az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében körülbelül 60-szor hatékonyabbak, mint egy kilogramm marhahús. Elég megdöbbentő! Alapjában a növényi alapú étrendek sokkal fenntarthatóbbak, mint a gabona táplált hús alapú étrendek. Az ipari termelésű hús fogyasztásának csökkentése jelentősen csökkenti az üvegház- hatású gázok kibocsátását. Ezen felül a növényi alapú mezőgazdaság terén is kihívásokkal szembesülünk; ez nem csak az állati eredetűre vonatkozik. Szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy növényi mezőgazdaságunk nagy része fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik mind gépesített terme- lés mind műtrágyázás tekintetében. Tehát persze el kell távolodnunk ettől, tekintettel a fosszilis tüzelőanyagok nem megújuló jellegére. Növelnünk kell a hüvelyesek – azaz a lóhere és a lucerna – használatát, hogy pótoljuk azt a nitrogént, amit a szintetikus nitrogénnel veszítünk el, és amelyet a jövőben nem fogunk tudni használni. Azt is szeretném még elmondani, hogy a húsfogyasztás csökkentése és a mezőgazdaság fenntarthatósá- gának növelése önmagában nem feltétlenül oldja meg a jelenlegi élelmiszerválságot. Így tehát, még ha az összes gabonát el is vennénk, vagy ha az összes gabonát kivennénk az általunk fogyasztott húsból, az sem oldaná meg az éhezés problémáját, mert az nem az élelmiszerhiány miatt van, hanem azért, mert a szegényeknek nincs hozzáférésük az élelmiszerhez, a vásárlóerejük hiánya miatt. Tehát a gyökérét kell kezelnünk, ami a szegénység. És ezért a következőket tartom elengedhetetlennek: meg kell értenünk, hogy a jelenlegi gazdaságunk valójában a gazdagok kezében összpontosítja a hatalmat, és ahogy Howard mondta, ők indokolatlanul nagy befolyással bírnak a politikusainkra. Meg kell szabadulnunk attól az ideológiától is, hogy a szabadpiacok megoldják a problémáinkat. Ehelyett a piac szabályait valójában a társadalomnak kell meghatároznia, hogy azok társadalmi célokat szolgáljanak. Nos az élelmiszerválság megoldása tekintetében hosszan beszélhetünk erről, de alapvetően lehetővé kell tennünk a fejlődő országok számára, hogy élelmezésbiztonsági politikákat folytassanak, ahelyett, hogy piacukat megnyitnák a mi támogatott gabonáink előtt. Emellett támogatnunk kell a vidéki szegényeket, adjunk hozzáférést a földhöz és termelési eszközökhöz. Alapvetően egy mélyebb demokráciáról beszélek. Tehát, összefoglalva: a globális felmelegedés és annak gyorsuló üteme miatt, azt mondanám, hogy átfogó változásokat kell végrehajtanunk és gyorsan. Az iparosodott világban ezek a változások magukban foglalják mind az étrendünk, mind a közlekedési szokásaink megváltoztatását, valamint a lakóhelyeink – házak és városok - kialakításának módosítását. Ha bármilyen felelősséget érzünk a jövő generációi, valamint a bolygón élő többi ember és az egyéb élőlények iránt, akkor szerintem drasztikusan csökkentenünk kell a húsfogyasztásunkat. Étrendünknek elsősorban növényi alapúnak kellene lennie. De ez nem feltétlenül csak rajtunk múlik; rajtunk múlik az is, hogy befolyásoljuk a politikát. Tehát véget kell vetnünk az üvegházhatású gázok büntetlen kibocsátásának, alapvetően ennek kell véget vetnünk. Szükségünk van szabályozásokra, ösztönzőkre, ezek kombinációjára, valamint zöld adókra, amelyek megadóztatják a legkörnyezetkárosítóbb tevékenységeket. Mielőtt befejezném, szeretnék feltenni egy kérdést Ching Hai Legfelsőbb Mesternek, (Igen.) éspedig, hogy sokat hallottunk az iparosított hústermelésről, ami szerintem jó érv a vegán életmód mellett, különösen az iparosodott országokban, de felmerül a neokolonializmus vádja is, amikor a fejlett világ megmondja a fejlődő országoknak, hogy mit tegyenek. Szóval, mit gondol a vegánságról és a nomád kultúrákról – mondjuk a fulbe és a beduin népcsoportról – és a neokolonializmus vádjairól? Master: Köszönöm, Galt professzor. Köszönöm, hogy felvetette ezt a kérdést. Látja, bármi, ami természetes, annak jónak kell lennie. Egyébként persze ez nem jó. De ha egyszer bolygónk társadalmi szerkezete stabilizálódik, és a gazdaság mindenhol virágzik a vegán étrendnek, a Menny áldásának és az új technológiáknak köszönhetően stb., stb., akkor szerintem a nomád állattartás gyakorlata is természetesen megszűnik majd, mivel amúgy is csak kis százalékot képviselnek a szervezett húsipar egészéhez képest. Természetesen terjesztenünk kell a vegán életmód nagyszerű előnyeit és emelnünk kell spirituális szintünket olyan mértékben, hogy minden ember megértse: csak egy nemes, könyörületes életmód, mint a vegán életmód, igazán fenntartható és hasznos az emberek számára, mivel mi vagyunk a teremtés koronája. És egyébként, Jane, elfelejtetted, hogy Al Gore úr július 19-én meglepetésszerű látogatást tett egy Austinban, Texasban tartott találkozón. Beszélt az internethez értő politikai aktivistákhoz ott. Ez egy Netroots Nation konferencia volt. Amikor egy újságíró a vegetáriánus étrendről kérdezte, azt mondta: „Igaz, hogy a vegetáriánus étrend jó az emberek egészségének, és megmentheti a bolygót.” Tehát mondott valamit, talán nem az interneten, de máshol igen. (Kitűnő! Köszönöm, hogy elmondta. Nagyon köszönöm.) Szívesen. (Kiváló!) Azt hiszem, ő is elkezdte már a vegán étrendet. Úgy értem, nem teljesen, de talán már félig vagy kétharmadig vegán. Adj neki egy kis időt. Meg kell mondanom, hogy sok embernek ez nem olyan könnyű. Mert ez számukra teljesen új és valószínű azt gondolják: „Mi?! (Állat-személy) húsa nélkül hogyan fogok élni?” Elfelejtették, hogy a tehén- és az elefánt(-személyek) olyan hatalmasak és csak fűvel, sőt egyszerű levelekkel táplálkoznak. Rendben, köszönöm. (Nagyon köszönöm, Mester és Professzor.) Photo Caption: “Az Ég és a Föld még mindig jóságos, az embereknek tőlük is tanulniuk kellene!”
